Intézménymutató:
Pazmany Peter Katolikus Egyetem /PPKE/
2003. január 11.
Január 11-én az esztergomi bazilikában szentmise keretében ünnepélyesen beiktatják Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Pétert /sz. Budapest, 1952. jún, 25./ 1975-ben szentelték pappá Budapesten. Doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-től 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot. (Jogi dolgozatában az esztergomi prímás jogállásának kérdésével foglalkozott.) Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 őszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetője lett, de folytatta a római oktatást is. Számos előadást tartott, több tudományos cikket jelentetett meg különböző folyóiratokban, elsősorban egyházjogtörténettel és a jogforrásokkal foglalkozott. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következő évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében. Erdő Pétert 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. II. János Pál pápa - az új prímás kijelölését megelőzően - 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát. Esztergom 82. érseke, Magyarország új prímása sokat tett a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatának rendezéséért is, a tárgyalásokon a Szentszék részéről felkért szakértő volt a vatikáni vegyes bizottságban, jelentős szerepe volt a Szentszék és a magyar állam között 1997-ben létrejött megállapodás előkészítésében. /Ma iktatják be Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2003. március 1.
90 éve, 1913. márc. 3-án született Budapesten Entz Géza Herder-díjas művészettörténész, egyetemi tanár. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. Először a budapesti egyetem, majd 1941-44 között Kolozsváron, az Egyetem Könyvtárában dolgozott. 1945-50 között a Bolyai Egyetem tanszékvezető docense volt. Magyarországra visszatelepülve a Múzeumok Országos Központjának, majd az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség munkatársa, később osztályvezetője lett. 1969-től a Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetének igazgatói tisztét töltötte be. Szerkesztette a Magyar Műemlékvédelem című lapot is. Több tudományos-művészeti munkát jelentetett meg, így A magyar műgyűjtés története, Szolnok-Doboka középkori művészeti emlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház, A gótika művészete, a Mátyás templom és a Halászbástya. /Évforduló. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2003. június 6.
Virt László Nyitott szívvel /Teleki László Alapítvány és a XX. Század Intézet, Budapest, 2002/ című műve, amely Márton Áron erdélyi püspök életéről és eszméiről szól, különös figyelmet érdemel. A szerző 1954-ben született Budapesten, katolikus hittanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, tanulmányokat folytatott az ELTE Szociológiai Intézetében, publikációi rendszeresen jelennek meg. Az Erdélyt járó nemzedék tagjaként került lelki közelségbe Márton Áronnal, akinek a neve az erdélyi katolikus egyházban egy élő legenda volt, aki a szenvedést tudatosan vállalta és lett egyházának és egész nemzetének, az újonnan megalakult Románia jogfosztottjainak, kisebbségi sorsban élőinek, szegényeknek és szenvedőknek a fáklyája. A szerző szerint "Ha itt a mai magyar nyelvterületen olyan személyt keresünk, aki saját életével jelképezi az egyháznak ezt a valós tekintélyét, akkor nehéz másra gondolni, mint Márton Áron erdélyi katolikus püspökre, akinek halála óta húsz esztendő telt el -, de emléke máig elevenen él, nemcsak szülőföldjén, hanem mindenhol, ahol magyarul szólnak. Tekintélyét elismerik a más hitet vallók, vagy az istenhittől távol állók is. Háromszoros kisebbséget vállalt tudatosan. Mint romániai magyar, a nemzetit, mint katolikus, a görögkeleti államvallás árnyékában vállalta a felekezeti kisebbséget és mint hívő ember vállalta a világnézeti kisebbséget is a kommunizmus évtizedeiben. E háromszoros vállalása tanúságtétel volt: élhető mintát nyújtott minden embernek, aki erkölcsi útvesztőként élte meg a kérdőjeles huszadik századot." A könyv szemléletesen mutatja be Márton Áron erdélyi püspök életét és gondolkozását, nyomon követve a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelmét, áldozatvállalását és bebörtönzését. /Ferencz Imre: Könyv Márton Áronról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./
2003. augusztus 27.
Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./
2003. szeptember 26.
Szept. 19-én nyílt meg Xantus Géza Beato Angelico-díjas festőművész tárlata Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A tárlaton kiállított pasztelljei és akvatintái révén mutatta be római élményeit a művész. Négy évre Róma volt otthona, annak utcáival, tereivel telítette most képeit. A római ösztöndíjas művészek a magyar művészettörténet jelentős fejezetét alkotják. /Gebauer Imola: Római hangok - Xantus Géza tárlata Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./ Megnyílt Xantus Géza kiállítása Gyergyószentmiklóson. Az 1958-ban Csíkszeredában született művész 1999-2003 között a római szépművészeti akadémia festészeti karának ösztöndíjasa, itt nyert művészeti diplomát. Ezt megelőzően 1995-ben fejezte be teológiai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter katolikus egyetem hittudományi karán. Egyéni kiállításai voltak Kielben, Helsinkiben, Budapesten, Rómában, részt vett csoportos kiállításokon Torontóban, Hongkongban, Maastrichtben, Belgrádban, Kézdivásárhelyen, Ostrów Wielkopolskiban és máshol, tagja rotterdami, magyarországi és hazai képzőművészeti egyesületeknek, több külföldi kiállításon nyert díjakat és kitüntetéseket. Xantus Géza idén került vissza Rómából, kettős kötődéssel: családja, műterme van Csíkszeredában, de Budapesten is fenntart műtermet, mert szabad foglalkozású művészként ott dolgozik, ahol megrendeléshez jut. Jövőre a budapesti Vármegye Galériában lesz nagyobb kiállítása, amelyen bemutatja Rómában készült olajképeit. Jelenleg sorozatot készít Római látképek címmel, amely albumként jelenik meg Gebauer Imola művészettörténész kommentárjával. /Gál Éva Emese: Római hangok Gyergyószentmiklóson. Xantus Géza tárlatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2003. október 4.
Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 24.
Szemináriumi formában 1753 óta, azaz 250 éve folyik papképzés Gyulafehérváron. Okt. 23-ától a Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő háromnapos ünnepségsorozattal emlékezett. A rektora, Oláh Zoltán Legyetek hálásak című előadásával kezdődött az emlékezés. Dr. Márton József teológiatanár a gyulafehérvári papnevelő intézet történetéről szólva egyebek között a 70-es, 80-as, 90-es és 2000-es évek restauráló munkáiról beszélt. Dr. Vencser László (Linz-Bécs) elmondta: a nehéz gazdasági körülmények között az intézmény képes volt önmagát fenntartani és ma, amikor az osztrák, német egyházak is anyagi gondokkal küzdenek, egy alapítvány létrejötte itt is üdvös lenne. A Pázmány Péter katolikus egyetem rektor-helyettese a két intézmény közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. A három nap alatt még Tamás József püspök A szolgálat lelkisége, dr. Vencser László A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, dr. Tempfli Imre tanár (Königstein) pedig Papság a 21. század számára című előadásai hangzanak el. /N. T.: 250 éves a gyulafehérvári papnevelde. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./
2003. november 22.
Nov. 21-22-én immár negyedik alkalommal rendezi meg a BBTE Római Katolikus Teológiai Kara a Teológiai Napokat. A konferencián Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem dogmatika-tanára tartott előadást Szentség és szentségi gyakorlat a zsinat távlatában címmel. Ezt követően a professzor vázolta az általa folytatott Kálvin-kutatásokat. Gánóczy Sándor - katolikus létére - az egyik legelismertebb Kálvin-szakértő, az enciklopédikus igényű Lexikon für Theologie und Kirche Calvin-szócikkének szerzője. A szentségek a 21. század küszöbén című konferencia következő előadója, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a keresztény ősegyház egyik legeredetibb gondolkodójának, Origenésznek az írásaira alapozva vette szemügyre a lelkiismeret és az őrangyal szerepét a keresztség szentségében. Holló László, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának erkölcsteológiára szakosodott adjunktusa Gyón(j)unk-e még a 21. században? címmel vont mérleget a kiengesztelődés szentségének nyugat- és kelet-európai gyakorlatai között. A második napon elsőként Jitianu Liviu kolozsvári tanársegéd és doktorandus (Freiburg) tart előadást A szentségek a dialógus és relacionalitás függvényében címmel. Az ugyancsak kolozsvári Zamfir Korinna adjunktus Az eukarisztia az ökumenikus párbeszédben című előadásában a katolikus-protestáns párbeszéd eredményeit vette szemügyre. Az utolsó előadást a brassói születésű Máthé Róbert tartja a szentségek közösségi vonzatáról. Máthé teológiai tanulmányokat folytat a németországi Freiburgban (teológiai, pszichológiai és menedzsment-irányzatok a caritas-munkában). /Jakabffy Tamás: Római katolikus Teológiai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2003. december 2.
November 29-én megnyílt Budapesten, az Országházban a Magyarságtudat és egyház az uniós csatlakozás küszöbén című konferencia. - Magyarország és a magyarság felkészülése az európai uniós integrációra nagyon komolyan igényli a történelmi hagyományokkal felruházott egyházak közreműködését - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter. A tanácskozáson többek között a magyar kormány, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem képviselői és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői, így például Tőkés László Királyhágó-melletti református püspök, Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Bartal Károly szlovákiai római katolikus apát vettek részt. Az előadások a határon túli magyar egyházak helyzetéről, a határon túli magyarság közösségépítéséről, az egyházak diaszpórában betöltött szerepéről, illetve a magyar egyházak és az európai uniós tagság kapcsolatáról szóltak. /Az egyházak szerepe az uniós csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A 2005-ös költségvetésben már szerepelhet az az elkülönített alap, amely a határon túli magyar történelmi egyházakat támogatja - jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára a konferenciát lezáró sajtótájékoztatón. Az előadásokban szó volt a határon túli magyar egyházak helyzetéről, a határon túli magyarság közösségépítéséről, az egyházak diaszpórában betöltött szerepéről, illetve a magyar egyházak és az európai uniós tagság kapcsolatáról. /Elkülönített alap a határon túli magyar egyházak támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
2004. április 3.
Csíkszeredán ápr. 2-án mutatták be Iancu Laura Pár csángó szó című verseskötetét. A moldvai Magyarfaluból származó szerző a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, jelenleg a szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz szakos hallgatója levelező tagozaton. A bemutatott verseskötete istenes és szerelmes verseket tartalmaz, melyekhez Ferenczes István írt előszót. /Iancu Laura verseskötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2004. április 24.
Megalakult az Összmagyar Egyházi Konferencia szervező bizottsága; a konferencia a Magyar Állandó Értekezlet munkájában kíván részt venni. Az Összmagyar Egyházi Konferencia szervező bizottsága elnökéül Láng Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatóját választotta meg. A konferencia "a Magyar Állandó Értekezlet munkájában kíván részt venni mint az összmagyar egyházakat képviselő hazai, határon túli és nemzetközi világszervezet". A konferencia augusztus 20-án kívánja megtartani alakuló ülését a Parlamentben. A szervezet a közleményében felkéri a magyar kormányzati, egyházi és politikai tényezőket, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalát, "hogy adjanak meg minden szükséges erkölcsi, tárgyi és anyagi támogatást" az Összmagyar Egyházi Konferencia sikeres és eredményes működéséhez. /Összmagyar Egyházi Konferencia alakult. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2004. május 16.
A budapesti Központi Papnevelő Intézet elöljáróinak és növendékeinek egy csoportja ápr. 28. és máj. 2. között a temesvári püspökség vendége volt. A budapesti tanintézet elsődleges célja a történelmi Magyarország területén élő, magyar anyanyelvű, kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő kispapok továbbtaníttatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, különböző tudományos fokozatok elérése céljából. A szeminárium növendékei tehát anyaországi valamint erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai görög és római katolikus vallású elhivatott fiatalok. A szemináriumban jelenleg 28 fiatal tanul. A nagyobb kirándulások szervezése évek óta hagyomány, egyik célja ápolni a testvéri kapcsolatot a határokon túli egyházmegyékkel. A vendégek jártak a temesvári székesegyházban, a Gerhardinum Katolikus Líceumban, ellátogattak Máriaradnára, a bazilikába, majd Arad város nevezetességeivel ismerkedtek. /Sipos Enikő: Budapesti vendégek a temesvári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./
2005. január 10.
Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2005. május 20.
A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.
2005. június 8.
Magyarországon június 7-én megválasztották az új köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót, Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Jogi egyetemet, majd könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-1998 között az első elnöke volt. Sólyom László 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Sólyom László, az ellenzék jelöltje nyerte az államfőválasztást – jelentette be Mandur László, az Országgyűlés elnöke. „Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyűlés” – mondta Sólyom László. /Sólyom László a Magyar Köztársaság megválasztott új elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2005. július 12.
Július 9-10-én szerveztek először falunapokat Kalotaszeg egyik legrégebbi településén, Magyarvalkón. Sportvetélkedők után felléptek a magyarvalkói általános iskolások a Kukoricahántás című darabbal, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem néptánccsoportjának és a Döbögő néptáncegyüttes táncosainak előadása következett, végül a bánffyhunyadi Rákóczi Szövetség néptánc-csoportjának tapsolhatott a közönség. Megemlékeztek Vasvári Pálról, Okos Márton szólt az ünneplőkhöz a Magyarok Világszövetsége nevében, majd Körömi Attila magyarországi képviselő és Kerekes Sándor a megyei tanács alelnöke is beszélt. Az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasvári Pál kopjafát. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek a magyarvalkói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2005. július 22.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2005. augusztus 28.
Már augusztus 12-én – kiállítással – megkezdődött a nagybányai Szent István-napok rendezvénysorozata. Másnap történelmi sétát vezetett a városban Balogh Béla nyugalmazott levéltáros. 14-én, vasárnap délben a Petőfi-tanyára mentek ki az ünneplők, este a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes adott hangversenyt. 16-án délután énekverseny, este szimfonikus hangverseny volt a Szentháromság templomban. 17-én Szent István vallásválasztásáról értekezett Hámori Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. 18-án a szatmári egyházmegye művészi értékeiből rendezett kiállítást lehetett megtekinteni a Szentháromság templomban, este reneszánsz táncokat mutatott be a kolozsvári Passamezzo Együttes. 19-én a Történelmi Múzeum bányásztörténeti részlegére látogattak sokan, este Transylmania koncert volt a régi főtéren. 20-án este a Schola Rivulina adott hangversenyt, vasárnap este püspöki nagymisével ért véget az ünnepségsorozat. /Szent István király Nagybányán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./
2005. szeptember 28.
A magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéke 2002. október 14–16. között szervezett nemzetközi konferenciát „A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára” címmel, amelyre Piliscsabán került sor. Ennek jelentőségét növelte, hogy 1926 óta nem rendeztek tudományos összejövetelt a ferences rendről. A konferencián elhangzott előadásokat a szervezők – a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösséggel karöltve – kétkötetes könyvben foglalták össze, amely az idén látott napvilágot. Kolozsváron szeptember 14-én, dr. Gábor Csilla szociális testvér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudomány Tanszékének irodalomtörténész professzora mutatta be a munkát az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. A kétkötetes, vaskos mű témabőségét annak köszönheti, hogy az előadók, a megjelent tanulmányok szerzői számára 1990-ben megnyíltak a rend könyv- és levéltárai. A konferenciát tizenkét év gyűjtési-kutatási munka előzte meg. A munkákban a ferences irodalom (iskoladráma, prédikáció, népének), művészettörténet, vallási néprajz, könyvtár-, levéltár-, iskola- és zenetörténet is szerepel. Az anyaországi szerzőkön kívül Erdélyben, Rómában, Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban, Németországban és Szlovákiában élő szakemberek előadásai, kutatásaik eredményeinek írott változata olvasható ebben az értékes kiadványban. Szerkesztői: Őze Sándor és Medgyesy-Schmikli Norbert. /Fodor György: A ferences lelkiség – Isten és az emberek szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2005. december 13.
Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2006. február 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2006. március 13.
Radetzky András, a székesfehérvári Fehérvár Rádió tulajdonosa és ügyvezetője március 10-én mutatta be A helyi rádió című könyvét Kolozsváron. A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Kommunikációs Intézetének megbízott oktatója. A Gaudeamus Könyvesboltban most induló nyílt sajtófórum sorozatról hiányoztak a rádiósok, a média szakos diákok. A Krónika főszerkesztője, Csinta Samu beindította beszélgetésen a szerző a saját városában működő kereskedelmi rádió műhelytitkaiba engedett betekinteni. Orbán Katalin, a Kolozsvári Rádió magyar osztályvezetője a közszolgálatiság értékközvetítő szerepéről beszélt. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az erdélyi magyar média helyzetéről rögtönzött képet. /B. Á.: Induló nyílt sajtófórum. Magyar kereskedelmi rádió Kolozsváron is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2006. május 3.
Április 25-én másodízben szervezett nemzetközi szimpóziumot és doktori kollokviumot az örmény diaszpóráról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete és Történettudományi Doktori Iskolájának Újkori Eszmetörténeti Műhelye Piliscsabán, melyen húsz előadás hangzott el. Kovács Bálint doktoranduszként az erdélyi örmények történelmével foglalkozott. Bemutatták Tokodi Gábor István Örmény kultúra Szamosújváron című dokumentumfilmjét is. Tavaly tartották az első tudományos szimpóziumot Felekezetek és identitás címmel. A „pázmányosok” erdélyi kutatómunkájába a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karának tanárai és hallgatói is bekapcsolódtak. A konferencián Pál Judit tanárnő és két diákja (Lukácsné Nagy Klára és Poósz Loránd) képviselte a BBE-t. A BBTE Földrajz Karáról B. Garda Dezső a gyergyószentmiklósi örmény céhek és társulatok 18–19. századi történetét ismertette. /(bkata): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2006. szeptember 16.
Jakó Zsigmond történész 90 éves /sz. Biharfélegyháza, 1916. szept. 2./. Középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1940-ben Magyarország történetéből valamint a történelem segédtudományaiból doktorátust szerzett. A Magyar Országos Levéltárban szerzett levéltárosi szakképesítést, 1941-ben Kolozsvárra került, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában dolgozott. Bekapcsolódott a kolozsvári egyetemen folyó magyar történészképzésbe is, 1941-től nyugalomba vonulásáig (1981) oktatta előbb a magyar történelmet, majd a középkori egyetemes történetet és a történelem segédtudományait. Az erdélyi történet középkori forrásainak feltárása, a segédtudományok valamint az intézmény-, társadalom- és művelődéstörténet területén folytatott kutatásainak eredményeit önálló kötetekben és tanulmányok hosszú sorában tette közzé. Negyven esztendős egyetemi pályafutása során történelemtanárok és kutatók nemzedékei kerültek ki a keze alól. Iskolateremtő professzorként válogatta ki azokat, akiket kutatásokra alkalmasaknak ítélt, pályájukat egyengette. Életének kilencedik évtizedében sikerült a mohácsi vész előtti okleveles források kutatására vállalkozó fiatal munkacsoportot kialakítania. A gyalui vártartomány urbáriumai c. vaskos kötete 1944-ben jelent meg, utána szintén koraújkori emlékiratok és levelek következtek (Misztótfalusi Kis Miklós, Rettegi György), de az enyedi Bethlen Kollégium diáknévsorát is ő betűzte ki. Folyamatosan dolgozott az erdélyi középkori okleveles anyaggal, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei c., két vaskos kötetre terjedő, terjedelmes bevezető tanulmánnyal kísért forráskiadványa azonban csak 1990-ben jelenhetett meg. Erdélyi okmánytár címen foglalta kiadványba az Erdélyre vonatkozó oklevelek magyar nyelvű kivonatait, az eddig megjelent két kötet után most töretlen munkakedvvel a harmadikon dolgozik, fiatal tanítványai közreműködésével. Ugyancsak az ő felügyeletével látott nyomdafestéket nemrég az Erdélyi fejedelmek királyi könyvei c. kiadvány, nyomdában van a gyulafehérvári káptalan jegyzőkönyveit kivonatoló kötet, és Torda vármegye fejedelemségkori jegyzőkönyvei is nemsokára kiadásra kerülnek. /Sipos Gábor: A kilencven éves Jakó Zsigmond születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2006. október 23.
Sólyom László köztársasági elnök október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több mint hetven személyiségnek adományozta október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend elismerését, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkeresztjét, illetve a Nagy Imre-érdemrendet. A Parlament kupolatermében tartott ünnepségen a magyar államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen kilenc kitüntetett a három közjogi méltóság közül csak az államfőnek nyújtott kezet. Csak az államfővel fogott kezet Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékán-helyettese, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) több megyei tisztségviselője, valamint több nyugállományú katonatiszt. Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag tagozatának elnöke, illetve Mészáros Gyula, a Pofosz Veszprém megyei elnöke Sólyom Lászlónak és Szili Katalinnak kezet nyújtott, de Gyurcsány Ferencet nem hagyta gratulálni. Az eseményen jelen volt a kormány több tagja, Boross Péter volt miniszterelnök, a négy parlamenti párt képviselője – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője –, valamint számos közéleti személyiség. Felavatták a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet is a magyarországi Csömörön. A kommunizmus áldozatainak emléket állító kompozíció az első ilyen alkotás a világon. Az eseményen, amelynek fővédnöke Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, felszólalt többek között Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. /Több kitüntetett mellőzte Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin gratulációját. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ A kézfogás gesztusok aritmetikája Budapesten – az, hogy hányan nem fogtak kezet Gyurcsánnyal, és hányan sem Gyurcsánnyal, sem Szilivel – egyértelműen jelzi: a politika nem lezárja, hanem épp ellenkezőleg: lezáratlanul tartja a múltat. Ma már bizonyosabban látható, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy ‘56 emléke Erdélyben jóval erőteljesebb, jóval meghatározóbb, és hogy 1956 összekapcsolta a szolidaritást a magyar szabadsághagyománnyal és a kommunizmus elutasításával. Bakk Miklós szerint a „magyar szétfejlődés” döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött. 1956 után különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. /Bakk Miklós: Erdély, 1956. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2006. november 24.
Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött november 23-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Tanszékének a szervezésében, amelynek fő témája az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Az események ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című értekezleten neves magyarországi és hazai kutatók, történészek tartottak előadást. A résztvevőket Csucsuja István professzor, a Történelem és Filozófia Tanszék dékán-helyettese üdvözölte. A konferencián Jan Sadlak, a Felsőoktatásért Európai Központ igazgatója a lengyelországi történéseket felidézve kifejtette: 1956-ban Magyarország részéről érkezett az első reakció a lengyelországi eseményekre. Előadást tartottak neves magyarországi történészek, köztük Földes György, a budapesti Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. A hazai kutatók között volt Vekov Károly, Novák Csaba Zoltánt, Lönhárt Tamás és Tóth Szilárd is. A témakörök voltak: az 1956-os események szerepe a desztalinizációs folyamatban, a Szovjetunió és a kelet-közép-európai történészek 1956-ban, elnyomatás és antikommunista ellenállás Romániában az ötvenes években, kísérlet Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására az 1956-os forradalom körülményei között, Lengyelország 1956-ban, a forradalom kihatásai a Román Munkáspárt kisebbségpolitikájára, a forradalom szimbólumai, a Kossuth-címer és/vagy a lyukas zászló. /P. A. M.: 1956 – A vég kezdete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Földes György kiemelte, hogy az ’56-os magyar forradalom gyökereit nem lehet csak a gazdasági és társadalmi elégedetlenségekben, az ebből származó feszültségekben keresni, megvannak annak a maga desztalinizációs gyökerei is. Smaranda Vultur az antikommunista ellenállás 1950-es évekbeli történéseiről, Liviu Tarau a szovjetunióbeli és a kelet-közép-európai folyamatokról, Vekov Károly a forradalom előzményeiről, Alina Ilinca és Liviu Marius Bejenaru a Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására tett kísérletről, Novák Csaba Zoltán 1956 kisebbségpolitikai következményeiről, Lönhárt Tamás a romániai magyarság és a forradalom viszonyáról, Tóth Szilárd pedig a román hadseregben 56-ban lezajlott puccskísérletről értekezett. /Benkő Levente: Kényelmetlen és érdekfeszítő: 1956. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2006. november 24.
Változó olvasói szokások a digitalizált világban – újabb kihívások kereszttüzében a könyvtár és az iskola címmel szervezett tanácskozást novemberben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete /RMKE/ Sepsiszentgyörgyön. A konferencián terítékre került gondokról fejtette ki nézetét Kiss Jenő, az RMKE vezetője, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A rendezvényen a válságként megélt olvasás volt a téma. A statisztikai mutatók az olvasás visszaesését jelzik. Gereben Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és olvasásszociológus készített egy felmérést a Kárpát-medencéről, melyből kiderült, hogy milyen napjainkban a klasszikusok olvasottsága. Magyarországon a legolvasottabbak nem magyar, hanem külföldi szerzők. Ezelőtt úgy tíz évvel még a magyar klasszikusok vezettek. A határokon túl még a magyarok vannak a klasszikusok élvonalában, de úgy tűnik, követik a magyarországi mintát. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának tanárai is készítettek egy felmérést. A nyelvi megértést vizsgálták, s úgy tűnik, hogy a bonyolultabb szövegnél már gondok vannak a megértéssel a kisgyerekeknél és az elemi osztályokban. Az EU-s Lisszaboni Irányelvek előírják a helyi kulturális örökség – ezen belül könyvtárak, múzeumok, más művelődési intézmények – hozzáférhetőségét digitalizáció révén. A szakmai gyűléseknek lenne feladata az Erdélyben követendő stratégia kidolgozása. Szélesíteni kell az internetes hozzáférést az állomány és az internet szempontjából legrosszabbul álló községi könyvtárak esetében. Gondoskodni kell a szórványbeliek internetes hozzáféréséről. /Domokos Péter: Beszélgetés Kiss Jenővel, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével. Válságként megélt olvasás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2007. február 27.
Karácsony Sándor (Földes, 1891. január 10. – Budapest, 1952. február 23.): pedagógus, filozófus, nyelvész, irodalomtudós, író, lapszerkesztő, a legmagyarabb magyar elme a 20. században, írta róla K. Jakab Antal. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakának hallgatója volt, Genf, München, Bécs és Grác egyetemein is megfordult. A harctéren súlyos sérülést szenvedett, élete végéig mankóval, bottal kell járnia. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságának lett a munkatársa. Megalkotta „társas-lélektani” nyelvelméletét, megindítja tízkötetes könyvsorozatát, A neveléstudomány társaslélektani alapjait. 1932-től a debreceni egyetem magántanára, 1942-től professzora. Az 1945 után számos közéleti tisztséget töltött be, és a központilag irányított népműveléssel szemben hatalmas kulturális tömegmozgalmat indított el, a „szabadművelődést”. Az uralomra jutott kommunisták derékba törték kezdeményezéseit, őt magát kényszernyugdíjazták, 1950-ben eltávolították az egyetemről. Főbb művei: A csucsai front (regény, 1928), Hegyi beszéd (regény, 1937), Barátság és szerelem (1938), A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja (1939), A könyvek lelke, irodalmi nevelés (1941), A társaslélek felső határa és a transzcendens nevelés (I–II., 1941–1943), Ocsúdó magyarság (1942), A magyarok Istene (1943), A cinikus Mikszáth (1944), A magyar demokrácia (1945), Magyar ifjúság (1946), Magyar béke (1947), Holdbeli diákélet (1948). /K. Jakab Antal: „Nemcsak magyar nyelven, hanem magyar módon is” 55 éve halt meg Karácsony Sándor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
2007. április 2.
Krisztus pere – keresztény jogászszemmel címen tartott előadást Zetelakán és Székelyudvarhelyen Lábady Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanító egyetemi docens. /M. M. : Krisztus pere – keresztény jogászszemmel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2007. április 21.
A rendszerváltás előtti, majd utáni magyar-román történészi tanácskozások, összejövetelek révén nem születtek tudományosan is használható eredmények. Ezt próbálta kiküszöbölni az évek óta Arad megyében ásatásokat végző dr. Adrian Andrei Rusu, a kolozsvári Régészeti és Történelmi Intézet történésze, aki azt javasolta: szigorúan körülírt tematikájú tudományos ülésszakok rendezésével – amelyek anyagát kötetbe is lehet rendezni – sokkal hatékonyabb munkát lehetne végezni. Így került sor 2005. október 21–23-án Lippán A XIII. század a románok lakta területeken című tudományos ülésszakra. A résztvevők – köztük Serban Papacostea, a romániai középkorkutatás vezető személyisége, valamint több tanítványa a bukaresti Nicolae Iorga Intézetből, Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és Szakács Béla Zsolt, a budapesti Közép-Európai Egyetem kutatója, a Pázmány Péter Római Katolikus Egyetem tanára – egy varázslatos századba vetették magukat – állította az ötletgazda Rusu professzor, az ülésszak anyagát összefoglaló kötet /Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de catre Romani/ április 20-án történt bemutatóján. A bemutatón megjelent Roos Márton temesvári római katolikus megyés püspök is. Az aradi példa követőkre talált, a lippaihoz hasonló, jól körülhatárolt témakörű történésztanácskozásra a jövő héten Besztercén kerül sor. /(Kiss): Román és magyar kutatók a XIII. századról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
